Megszépült Gyulakuta központja
Az augusztus 15-i falunapokra készülve megszépült Gyulakuta központja. Az önkormányzat beruházásának köszönhetően befejezték a polgármesteri hivatallal szembeni park átalakítását. A díszkövezésen, aszfaltozáson kívül civilizáltabb megállóhelyet alakítottak ki a távolsági buszoknak, parkolóhelyet képeztek ki, és az időszakos piacnak is otthont adó bódét is felhúznak majd, amely illeszkedik a környezetbe. Hozzáfogtak a lakónegyed körüli járdák aszfaltozásához. A járdákat elkészítésük óta, 1955-től nem javították. 5500 négyzetméterre kerül új aszfalt, szegőkő, és ahol lehet, díszkővel kirakandó újabb parkolóhelyeket létesítenek. Mi több, a polgármester kilátásba helyezte, hogy a lakónegyed zöldövezeteiben létesített zöldségeskerteket felszámolja. A park rendezésében a Sapientia EMTE tájépítészeti szakának tanárai és diákjai is segédkeztek, és remélik, hogy az együttműködés megmarad, hiszen van még szépítenivaló a környéken.
Fürge GYIK-ok Gyulakután
A helyi ifjúság összekovácsolása céljával jött létre tavaly nyáron a Gyulakuta Ifjúsági Közössége (GYIK) nevű szervezet, azóta tevékenységei bebizonyították: igény is van rá, és egyik aktív szervezője is a helyi közösségi életnek.
Tavaly augusztus 25-én beszélgetésre hívta Gyulakuta ifjúságát Varga József polgármester, ahol találkozhattak a balavásári, nyárádszeredai, szovátai, erdőszentgyörgyi ifjúsági szervezetek vezetőivel. Az addig szervezetlen községi ifjúság egy hét múlva már alakuló ülést is tartott és megválasztotta vezetőit, Fülöp Róbertet, Orbán Istvánt és Orbán Ildikót. Bár addig is részt vettek különböző helyi rendezvényeken, nem volt még egységes szervezetük. Az elmúlt bő egy év alatt nemcsak hivatalosították egyesületüket, hanem aktív és hasznos részesei lettek a község mindennapjainak.
Sikeres tevékenységek
Tavaly szeptember végén több éves kihagyás után ismét megszervezték a szüreti bált Gyulakután. Máté Melinda 21 pár ifjúnak tanította be a csősztáncot, és a rendezvény hatalmas sikert aratott, mintegy félezer belépőt váltottak az érdeklődők. Az egyesület tagjai adventi vásárt is szerveztek, a tagság által készített karácsonyi díszek eladásából befolyt összeget felhasználva a község legidősebbjeit látogatták meg ajándékcsomagokkal. „Nagyon sokat jelentett nekünk, láttuk rajtuk az örömöt, hogy valaki rájuk is gondolt” – mondta el szerkesztőségünknek a hetven aktív tagot számláló egyesület elnöke, Fülöp Róbert.
Februárban farsangi alakoskodást és felvonulást szerveztek, a lakosság ugyancsak örült, hogy ezt a szokást is felelevenítették, és a kapukba kiállva várta mindenki a maskarás menetet. A tavasz folyamán takarítási akciót szerveztek, de csak néhány zsáknyi hulladékot találtak, azt is főleg a temető közelében. A Communitas Alapítványhoz három pályázatot nyújtottak be, ebből kettőre támogatást is nyertek. Így június 1-jén sikeres gyermeknapot szerveztek, ahol több mint száz gyereket szórakoztattak zenés-táncos tevékenységekkel, kézműves és egyéb foglalkozásokkal. Szeptember végén ismét megszervezték a szüreti bált, ekkor is több mint háromszáz belépőt értékesítettek.
„Jó GYIK-nak lenni!”
A szervezetnek sikerült közösséggé kovácsolni a gyulakutai és a községi fiatalokat. Kacsó Berni azt állítja: ez olyan közösség, amelyhez szívesen tartozik, hiszen együtt sok mindent elértek már, számítanak egymásra, segítenek másokon és próbálnak egyre több élményt szerezni nemcsak maguknak, hanem a községnek is. „Ezért jó GYIK-nak lenni!” – tette hozzá a lány. Botos Attila számára a GYIK egy közösséghez való tartozást, más személyekkel való kapcsolattartást jelent, és „véleményem szerint jó ilyen közösséghez tartozni, mint a GYIK.”
A szervezet létrehozását kezdeményező Varga József polgármester csupa elismerő szavakkal szólt a GYIK-ról, amely azóta a község egyik „alappillére” lett. „Ebben az ifjúságban rengeteg energiatartalék van, a szívükben-lelkükben határtalan megvalósítási vágyat hordoznak. Mindenütt ott vannak, jól gondolkodnak, minden héten összegyűlnek a kultúrotthonban vagy az önkormányzati székházban, jelenleg már a karácsonyi tevékenységük tervezése zajlik, hogy mit csináljanak, és milyen karitatív akcióra fordítsák pénzüket – mondta el elégedetten az elöljáró, aki arra is büszke, hogy a GYIK jóval hamarabb bejegyzésre került, mint a környéken évek óta létező ifjúsági szervezetek egyike-másika.
Gyulakuta és Ákosfalva is községi napot tar
Hagyományos és új programokkal készül Ákosfalva a hétvégén megrendezendő községi napokra, de Gyulakuta sem hagyja alább, így gazdag kínálatból válogathatnak azok, akik ezekben a községekben szeretnék eltölteni szabadidejüket.
Nem lesz hiány a szórakozási lehetőségekből a hétvégén
Két újdonsággal is előrukkoltak a szervezők az idei Ákosfalvi Községi Napok programjának összeállításakor. Az egyik, hogy a vasárnap este fénypontját jelentő Nyárádmente Szépe nevet viselő szépségverseny helyett idéntől Marosszék Szépe verseny lesz, azaz a benevezők körét kiterjesztették egész Maros megyére. Másik a pénteki MotoRock Fest, azaz motoros és rockfesztivál. Ezt a szervezők azért iktatták be, hogy az idei elmaradt Félszigetet valamilyen módon pótolják, illetve, hogy a fesztiválozni vágyókat átcsalogassák a községbe. Pénteken 20 óra körül autósok és motorosok vonulnak fel a községközpontban, majd a szabadidőközponti nagyszínpadnál szórakozhatnak az érdeklődők, számukra olyan fellépőket hívtak a szervezők, mint a School Astic, a Corax, továbbá ismét láthatjuk az Autostop MS-t, míg az est sztárvendégeként Keresztes Ildikó lép a rajongók elé.
Magyarországiak koncerteznek
A községi napokat pénteken 18 órakor nyitják meg a községházánál, Osváth Csaba polgármester a külföldi testvértelepülések küldöttségeit köszönti, ugyanekkor kerül sor annak a mentőautónak az átvételére, amelyet a belga Kasterlee város adományoz a községnek. Ezután méltatják a Napsugár népjóléti egyesület, helyi rendőrség, tűzoltóság, sport- és civil szervezetek, Vidékfejlesztési Iroda, valamint önkéntesek tevékenységét.
Szombaton délelőtt helyi és hagyományos termékeket mutatnak be a községbeliek, sokan fakanalat ragadnak és főzni-sütni fognak, a gyerekeket rengeteg játéklehetőséggel várják, de a térségbeli önkéntes tűzoltók is találkoznak, és összemérik képességeiket. Délután kulturális műsor lesz a színpadon, székelyvajai gyerekek táncolnak és furulyáznak, fellép a nyárádszentbenedeki Reménység néptánccsoport, és megismerhetik az idei Zavaros a Nyárád népdalvetélkedő díjazottjait is, míg este Székelyvaja és Kapuvár fúvószenekara mutatkozik be a közönségnek. Vasárnap folytatódik a szórakozás, lesz vásár, veterán autóstalálkozó, sportvetélkedők, délután pedig nótaműsor. Az est egyik fénypontja a szépségverseny, a másik pedig a rendezvényzáró tűzijáték lesz.
A könnyűzene, lazább szórakozás híveiről sem feledkeztek meg. Mindkét este koncertekkel várják őket a színpad elé: szombaton Király L. Norbi, Bangó Marika, Zámbó Árpád és a Bojtorján, vasárnap este a Két Zsivány, Liszter Sándor és a Dupla Kávé lép fel, mindannyian magyarországiak.
Megváltozott a nyáron Gyulakuta képe
Jó iramban haladnak az infrastrukturális befektetésekkel Gyulakuta községben, az idén számos kisebb, de a helyiek számára igen fontos beruházás valósult meg.
Felújították a buszmegállót és a park egy részét
Kelementelkén új óvodában kezdi az új tanévet a negyvenkét kisgyerek, az önkormányzat már bevezette a vizet, villanyt és földgázt, így minden feltétel adott. Az udvart leválasztják az iskolaudvartól, térköves bejárót és parkolót építenek, de saját játszóteret és zöldövezetet is létesítenek az apróságoknak. Havadtőn cserélik a kultúrotthon nyílászáróit, zajlik a belső felújítás, de harminc asztalt és hatvan padot is beszereztek, a bordosi iskolánál is elvégezték az épület külső felújítását és járdát is építettek az udvaron. Kelementelkén saját alapból ravatalozót alakítottak ki, amely nemsokára használatra kerül, és folytatódik az ivóvízhálózat kiépítése. Szeptember folyamán elkezdik saját alapból lefektetni az ivóvíz fővezetékét a gyulakutai Szőlő utcától Havadtőig – sorolta Varga József polgármester az utóbbi időszak munkálatait.
Sokra futotta saját pénzből is
Idén több mint 1100 négyzetméternyi térköves járdát építettek ki Gyulakután a Sport és Posta utcákban, a volt legénylakás környékén és az új lakótelepen. A tavaly magyarországi szakemberek elkészítették a terveket, s az ígérethez híven idén az önkormányzat 1800 négyzetméter felületet javított fel a park egy részén, illetve a távolsági buszmegállóban: térköves járdák, aszfaltozott buszmegálló és gépkocsiparkoló, felfestett forgalmi jelzések fogadják az arra járót, de rendezték a parkot is, padokat és modern világítóberendezéseket szereltek fel.
Hatvan év után ismét aszfaltoztak a tömbháznegyedben
A 18 tömbházlakást magába foglaló központi lakótelepen az 1950-es években végeztek aszfaltozást, azóta nagyon tönkrement a burkolat. A nyár folyamán mintegy 6 ezer négyzetméteren terítettek le új aszfaltréteget a járdákon, utcákon, továbbá forgalmi jelzésekkel látták el ezeket, de a kerékpárosok és gyalogosok számára külön sávot is lehatároltak. Továbbá az egészségügyi rendelő és az inggyár közötti részen 300 négyzetméteres parkolót építettek ki a főút mentén. Mindezeket saját alapból vitelezte ki az önkormányzat.
Batykósok zajongtak Gyulakután
Szombaton délután szokatlan lárma verte fel Gyulakuta csendjét: fura alakok jelentek meg az utcán, akik sem a rendőrt, sem a polgármestert, sem az öregeket nem kímélték: mindenkit lerohantak, majd továbbálltak.
Délután szokatlan zajra és fura alakokra figyeltek fel a járókelők a falu alsó felében, az iskolaudvaron. Csakhamar kiderült: farsangi maszkurásokról, ahogy itt nevezik, batykósokról van szó, akik lakodalmas menetet szerveztek, ezzel mulattatva a falu népét és búcsúztatva a farsangot. Volt a menetben óriási menyasszony és törpe vőlegény, násznagyok, vőfélyek, nyoszolyólányok (koszorúslányok), álmuzsikusok, koldusok, cigányok, kéményseprő, pap és mindenféle egyéb furcsa szerzet. De volt ott egy furcsa, ősz pár is, ők aranylakodalmasak voltak, és azért jöttek, hogy megmutatssák az ifjú párnak, milyenek lesznek ők is fél évszázad múltán. A tömegből egyesek a ravai Minyut és Julit vélték bennük felfedezni, de nevekről sosem szabad ilyenkor beszélni.
Ilyenkor mindent szabad
A kelementelki és hármasfalusi igazi muzsikusok zenéjére mindvégig énekelve a lakodalmas menet bejárta a falu szinte minden részét. Helyenként megálltak, ilyenkor megtáncoltatták a menyasszonyt, de táncra perdültek a cigányok, vőfélyek, sőt még a menetet vezető pap is. Szinte minden kapuba kitódultak az emberek, az utcasarkokon csoportokba is verődtek, úgy csodálták a rég nem látott sokaságot. Míg a koldus kéregetett, addig a halál kaszált az öregek között, a ravai cigány fakanalakat és kosarakat árult, a résztvevők pedig mindenkit hívogattak a lakodalomba, azaz a menetben való részvételre. És csatlakoztak is többen, fiatal anyák karon ülő kisgyerekkel, de bottal járó öregasszonyok is. A cigányok pedig kiszaladtak a menetből és a gyanútlan bámészkodókat össze-vissza csókolták, hatalmas rúzsfoltokat hagyva rajtuk: ezt sem a rendőr, sem a polgármester nem úszta meg. A faluközpontban még egy utolsót mókáztak, majd Csokonai szavaival elmondták: „Kongatják a harangot: / Űzik már a fársángot!”, de a pap is óbégatott: „Jaj! jön, jön a hamvas szerda! / Béhamvazza szemeim: / Jaj, siessünk, híveim!”, és kimondták: „Itt a böjt: koplaljatok!” Ám mielőtt erre sor kerülne, a menet visszatért a kultúrotthonhoz, ahol púpos pánkóval (fánkkal) várták őket. A falun átutazó idegenek pedig valószínűleg azon töprengtek, hogy itt mindenki megbolondult-e a hétvégén.
Felevenitenék a régi szokást
A hétvégi farsangi játékokat a Gyulakutai Ifjak Közössége szervezte. A civil szervezet a tavaly jött létre a polgármester kezdeményezésére – tudtuk meg Orbán Ildikótól és Fazakas Ildikótól, akik szerint nagy szükség van itt a fiatalok összefogására, ezért próbálnak minél színesebb, változatosabb tevékenységeket szervezni. A farsangi szokások az 1990-es évek eleje óta eltűntek, most azokat szeretnék visszahozni. A batykózás szervezésébe bevonták a helyi Reménység idősek klubját is.
Az egyik tag, a 88 éves Fülöp Margit néni érdeklődésünkre elmondta: összejárnak az idősek, sokat tanulnak, színdarabokkal lépnek fel a szomszédos falvakban, de most szívesen kapcsolódtak be a fiatalok kezdeményezésébe is. A fiatalok az RMDSZ nőszervezetét, a Gyöngyöt is bevonták a szervezésbe, ennek tagjai is szívesen álltak az ügy mellé. Geréb Ágnes nyugalmazott tanítónő elmondta: az 1990-es évek elején megszervezett batykózások igazi fesztiválok voltak, az egész vidékről meghívták a farsangi maszkurázókat, még Nagyenyedről is érkeztek résztvevők. Ez a szokás már a 20. század elején is élt, ekkor farsang idején a faluban több helyen kórusba, azaz fonóba gyülekeztek az emberek, a munka mellett szórakoztak. Ilyenkor megérkeztek és bekérezkedtek a batykózók, kifigurázva falustársaikat.
Közösségformáló szokás
Az utcán bámészkodók jól szórakoztak a batykózókon. A 63 éves Fülöp Teréz elmesélte: 1990–91-ben ők szervezték meg ismét a farsangi játékokat, de akkor nagyon sok idős is részt vett: nemcsak a most látott figurák voltak akkor, hanem padokat is vittek magukkal és az utcán sulykoltak, a menyasszony elé cserépfazakakat vágtak a földhöz. A fonóban szívesen fogadták őket, töltött káposztát főztek, majd a kultúrotthonban reggelig mulattak. Azóta a szokás eltűnt, ezért is szórakozott jól minden gyulakutai a hétvégén, még a nagyon idősek is kijöttek a kapukba.
A lakodalmi menetben egyik résztvevője, Szoboszlai Enikő 30 esztendős, tíz éve költözött a faluba, de ilyen rendezvényen első alkalommal vett részt. Ezért a 3 éves kislányát, Esztert is magával hozta, hogy megtapasztalhassák a nem mindennapi eseményt.
Varga József polgármester csupa elismerő szavakkal beszél a tavaly létrehozott három civil szervezetről, amelyek a mostani játékot is rendezték. Ők szervezték az októberi nagyszabású szüreti bált is, és a decemberi mosolygós karácsonyt is a községben, de ugyanők szervezik meg a márciusi ünnepségeket is. A hétvégi rendezvénnyel kapcsolatban az elöljáró elmondta: büszke ezekre az emberekre és a csodaszép napra, és meg van győződve, hogy a farsangi szokás ismét gyökeret ver és ezután nem fog kimaradni. Ugyanis nagyon jó alkalom a szórakozásra, a közösség összefogására és alakítására.