Gyulakuta
Gyulakuta (1899-ig Gyalakuta, románul Fântânele, németül Gielekonten) község Romániában Maros megyében.Kelementelke szomszédságában fekszik.
Fekvése
Marosvásárhelytől 21 km-re délkeletre a Kis-Küküllő jobb partján, a Bikás-völgy torkolatánál fekszik.
Nevének eredete
A hagyomány szerint első lakosai a Gyula vezér által ásatott kút körül telepedtek le, innen a falu neve. Román neve a magyar név alapján alakult ki (román fântâna = kút).
A kút mai napig megvan a Kisutca és a Csorgó találkozásánál. Érdekessége, hogy nagy szárazság idején is mindig van víz benne.
Története
A települést 1332-ben Gulacucha néven említik először. A hagyomány szerint a Bikás- és a Szék-patak összefolyásánál emelkedő Várhegyen állt egykor Gyula vezér vára. Határában őskori leletek, a Szászok erdeje nevű helyen római tégladarabok kerültek elő. A település lassan fejlődött: 400-500 év múlva is csak 80 lakosa volt.
A reformáció idején Gyulakuta római katolikus volt. A hívei a pápának fizették a dézsmát, a pénzt, a gabonát és az ajándékot. 1530 után unitárius lett és 1559 után református. E vallás megszilárdulása Szövérdi Gáspár János nevéhez fűződik. A Lázár család gyámjául nevezte ki, aki később feleségül veszi Lázár János özvegyét. Ő ajándékozta az egyháznak a Rákóczi-korabeli kelyhet, amelyet az egyház 1934-ben eladott, és megépítette a református iskolát. Szávérdi Gáspár János nevéhz fűződik a kazettás mennyezet készítése is. Még ajándékozott az egyháznak egy mázsás harangot is. Gyulakután az ellenreformáció későn, csak 1770-ben kezdődött, amikor Lázár János elrabolt egy osztrák grófnőt, ezért Mária Terézia neheztelt rá. Azzal a feltétellel bocsátott meg, ha a falut katolizálják. A falu közössége azonban ellenállt.
1910-ben 1154 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Marosi felső járásához tartozott. 1992-ben 2518 lakosából, 2451 magyar, 52 román, 10 cigány, 5 német volt.
Látnivalók
14. századi eredetű református templomában nyugszik Lázár György, Barcsay Ákos fejedelem volt helytartója, akit kivégeztek, és vele együtt a nagyhírű Lázár család több magas rangú tagja, valamint Szövérdi Gáspár János, Bethlen Gábor fejedelem udvarmestere. Mennyezetét 1625-ben Egerházi János festette. A kápolnát 1950-ben lebontották.
A templom belsejében egy kisebb javítás során, régi katolokus jellegű freskókat találtak, amelyek ma is megtekinthetők.
A Lázár-kastélyt gr. Haller Gábor kezdte építeni, majd a Lázár, az iktári Bethlen és a Bánffy családé is volt.
A temetőben sok régi sírkő található, annak ellenére, hogy nagyrészüket a kripták és az új sírok alapjaiba beépítették.
A Kultúrház előtt egy gyönyörű szökőkút, valamint a kijáratnál egy kézzel faragott székely kapu található
Híres embere
Itt született 1905. január 13-án Ábel Olga újságíró, író, műfordító.